A Halkidiki félsziget
Macedónia tartomány déli nyúlványa, mely mélyen az Égei tengerbe nyúlik, majd önálló félszigetként 850 km hosszú partvonala négy öblöt ölel körül. A tengerpart szebbnél szebb partokkal hívja az idelátogató turistákat. Kevés folyó ellenére területét viszonylag nagy felületű erdők borítják, ami Görögország többi részére nem nagyon jellemző. A klíma Földközi tengeri jellegű, viszont nincs olyan pontja, ami a tengertől lévő távolsága 20 km-nél hosszabb lenne. A nyári hónapok szárazak, hosszúak, és nagyon melegek. A klímának köszönhetően rengeteg olaj és narancsfa ligetet találunk.
Új Kallikratia
Thessalonikitől 35 km-re található városka, Halkidiki félsziget egyik leghíresebb üdülőhelye Halkidiki N. Kallikratia.
A várost N. Kallikratia alapította 1922-ben mint görög menekült érkezett oda. A régészek szerint a terület már lakott neolitikum(Neolitikum: újkőkorszak – csiszolt kőkor (i.e.10000-3000)),és még maradt egy őskori település.
N.Kallikratiában bevásárlóközpontok,üzletek, szórakoztató központok, vidámparkok, kávézók, bárok, éttermek és a hagyományos tavernák teljes skáláját lefedi a szórakoztatás.
Környező települések:
Thesszaloniki
Az észak-görögországi Makedonia tartomány fővárosa, Görögország második legnagyobb és legsűrübben lakott városa. A makedón Kasszandrosz i.e.315-ben alapította a várost, 25 falut csatolva hozzá. A makedónok által lakott várost hamar görögök népesítették be. Így hamar "elgörögösödött" a város. Ám míg Athén népe és kultúrája hanyatlott, addig Thesszalonikiben ilyen-olyan módon tovább élt.Thesszaloniki a gótok, szlávok (V.-VII. sz.) után az arabok (904), majd a normannok(1185) dúlták fel. A sok ostrom és pusztítás után sem állt meg a város kultúrális fejlődése. A város Kontancinápolyal versenget a kultúra és a vallási központ "első" helyéért.Az 1430-ban kezdődő Török uralom hanyatlást hozott, amit csak a XV. században ide menekült spanyolzsidók letelepedése állított meg. A város ipara és kereskedelme újra fellendűlt. A betelepülök nagy hatással voltak a város kultúrális, gazdasági és politikai életére. Hosszú évszázadokig megőrizték nyelvüket, szokásaikat. Szerepük a Náci megszállásig jelentős maradt. A XVII. században hanyatló Velence hatására a város hanyatlani kezdett és egyszerü török balkáni várossá alakult.A XIX. századi függetlenségi mozgalmak ébresztették fel a várost. Az 1880-as évek közepén utak és vasútvonalak kezdtek el épülni, a kikötő is megújúlt. Thesszaloniki az "ifjú török" mozgalom bölcsője, ők buktatták meg a Abdul Hamid szultánt. A modern Törökország atyja Kemal Atatürk is itt született.A 480 éves török uralom pont 1912 novemberében a várost védő Szent Demeter napján ért véget. 1917-ben tűzvész púsztított, felégetve Thesszaloniki törökös bazárnegyedét. Az újjáépítés hatására új nagyvárosi központ épült, hangulatos pati sétánnyal. A második világháború itt is meghagyta bélyegét. Ezután a város újra fellendült iparával, kúltúrájával. A balkán keleti kapuja lett, forgalmas kereskedelmi és kutárális központtá vált.
Látnivalók:
A Fehér Torony
A 18. században az "Oroszlántorony" és a "Kalamaria erőd" néven volt ismert. Majd a 19. században a "Janicsárok tornya" és a "Véres torony" néven híresült el. E neveket azért kapta, mert börtönként szolgált és a janicsárok gyakran itt végezték ki a fogjokat. 1890-ben zsidó fogjok fehérre meszelték a tornyot, hogy így visszaszerezzék szabadságukat. Azóta nevezik Fehér toronynak, ezután már csak rövid ideig volt börtön.A 20. század elő éveiben parkot alakítottak ki körülötte. A torony környéke lett a kultúrális, szinházi és politikai élet központja Thesszalonikiben.Jelenleg a Bizánci kúltúra múzeuma működik benne.
Galerius diadalíve
303-ban a perzsák fölött aratotott győzelme emlékére emeltette Galerius császár, aki Theszalonikit választotta birodalma fővárosának.Az épen maradt részeken a mezopotámiai és az "örményországi" hadjáratait láthhatjuk, maga a császár is látható katonái körében.
Agios Gorgios (Szt. György) rotunda
A keresztény üldöző Galerius császár mauzóleumaként szolgált. A IV. végére keresztény templommá vált. A törökök a XVI. században dzsámivá alakították és megtoldották egy minarettel. 1912 után ismét ortodox templom lett.
Petralona cseppkőbarlang
Thesszalonikitől kb. 50 km-re, Kallikraciától 13 Km, Petralona településtől pedig kb. 2 km-re található az a híres cseppkőbarlang, ahol egy kb. 700.000 éves előember koponyáját találták meg. Kutatások bebizonyították, hogy a petralonai barlangban talált leletek Európa szinten a legrégebbi leletek az előemberről. A barlangot 1959-ben Philippos Chatzaridis helyi lakos fedezte fel, a koponyát pedig Christos Sariannidis, egy szintén helyi lakos találta. A barlang csak ezután tett szert a nemzetközi hírnévre, miután Aris Poulianos, a Görög Antropológiai Társaság alapító professzora megkezdte a barlang feltárását 1965-ben. Sajnos a barlangnak csak egy rövidke része látogatható, de kárpótol a látvány, illetve az ősi misztikuma. Sajnos a barlangban fényképezni nem lehet, egyrészt mert az ásatások még folynak, másrészt biztonsági okokból, mert a különböző fények kárt tehetnek a cseppkő anyagában.
A Barlang reggeltől sötétedésig nyitva van, a bejárathoz külön buszok indulnak a hely lábától. A belépő magába foglalja a barlang mellett található múzeumi belépő árát is, illetve csoportok kedvezményesen látogathatják a barlangot!
Görögországi képek
